Visszatekintés a Baross Óvoda öt évtizedes történetére
„Múltidézés”
Láng Krisztinának hívnak, a Pesterzsébeti Baross Német Nemzetiségi Óvoda tagóvodájának vagyok a tagintézmény igazgatója. A Baross 81 óvodában 32 éve dolgozom, így elmondhatom, hogy ismerem minden szegletét. Ez alatt a 32 év alatt 3 vezetővel dolgozhattam együtt-Kiss Dezsőnével, Marton Sándornéval és a jelenlegi vezetőnkkel Bélteczkyné Szende Hildával. Az ő elhivatottságuk, szakmai tudásuk, gyermek szeretetük, az óvoda és a gyermekek érdekeinek mindenek feletti szem előtt tartása követendő példaként szolgált és szolgál minden itt dolgozó alkalmazott számára.
Óvodánk 60 éves születésnapjára egy időutazásra hívom Önöket, röviden összefoglalva a Baross Óvoda történetét, fejlődését.
1965 júniusában nyílt meg a Baross utca 79. számú Óvoda, és 1967-ben a Baross utca 81. számú Óvoda, melyek ebben az időben még külön egységként működtek. A Baross u. 79. számú Óvodát Kisfaludy Józsefné vezette magas színvonalon, helyettese Melkvi Józsefné volt. Az intézményt három csoporttal nyitották meg, a 3-6 éves gyermekek számára. A Baross u. 81. szám alatt működő Óvoda épülete 1967-ben készült el. Vezetésére ugyancsak Melkvi Józsefnét kérték fel, akinek helyettese Csekő Jánosné lett. Az óvodában három csoport volt.
A 70-es évek közepén az oktatásra egyfajta megújulás volt jellemző, melynek megvalósításában a kerületi pedagógusok aktívan részt vettek. 1974-ben Japán delegáció járt a Baross u. 79. szám alatt működő óvodában, hogy megismerkedjenek az „új zenei módszer” bevezetésével, a Kodály módszerrel.
1975-ben kísérletként vezették be az Óvodai Igazgatóságokat 2-3 intézmény összevonásával. Ennek során került összevonásra a Baross 79. és 81. számú óvoda. A kísérlet jól sikerült, így az összevont intézményeket együtt hagyták II. számú Összevont Óvodaként. Ekkor Kisfaludy Józsefné lett az intézmény vezetője óvodaigazgatóként.
1976-81 között bekövetkezett hatalmas demográfiai hullám következtében a csoportok 36-42 fős létszámúak voltak, ami bebizonyította, hogy az óvodapedagógiára nemcsak szükség van, de a bővítés is elkerülhetetlen. A Baross 79 óvodát egy csoporttal, míg a Baross 81 számú óvodát két csoporttal bővítették a magasabb színvonalú ellátás érdekében.
A kerület vezetőinek engedélyével 1977-ben indult a „játékos orosz nyelvoktatás”. 1986-ban a jó módszer sikerének köszönhetően az óvodában tartották meg az orosz irodalom és nyelvtanárok világkongresszusa szekció ülését, a MAPRIÁL-t.
1978-tól óvodai logopédus segítette az intézményben a gyermekek nyelvi fejlesztését Dr. Dorsch György személyében. Ebben az időben kapott komoly szerepet az anyanyelvi nevelés, mely azóta is folyamatosan fejlődik, mindig új kihívásokkal.
A komplexitás kialakítása érdekében egyre nagyobb teret kapott az anyanyelvi nevelés fejlesztése mellett a zenei terület is. 70 es évek közepén elismerést kapott az óvoda a Kodály módszer jó színvonalú alkalmazásáért. 1989-ben indult be a „zene óvoda”, ahol a gyermekek érzelmi kötődés alapján szeretették meg a zenét, az örömteli éneklést, mely hagyomány a mai napig él.
Az óvodapedagógia egyre nagyobb mértékben fejlődött, új nevelési irányzatok jelentek meg, így 1981-ben kísérletként vezették be a lassabban fejlődő gyermekek számára a Korrekciós csoportot, amely a Baross 81 számú óvoda épületében működött.
1981-ben Kisfaludy Józsefné nyugdíjba vonulása után Kiss Dezsőné vette át az intézmény vezetését.
1983-1986-ig kísérletet végeztek a Baross 81 óvodában a „Képolvasás az óvodában” című programmal, melyben az intézmény minden pedagógusa részt vett, B. Méhes Vera és Zsolnai József vezetésével. Ennek hatására vezették be az I. osztályosoknál a képolvasás módszerét.
Az intézmény dolgozói fontosnak tartották, hogy nem csak értelmileg, de fizikailag is fejlesszék a gyermekeket, így 1981-től elkezdték az úszás-azaz a vízhez szoktatás bevezetését. Az 1990-es évektől a nyári időszakban a Csepeli strandon, később a Csepeli Papírgyári majd a Spartacus Uszodában és a Wekerlei Tanuszodában oktatták rendszeresen az úszást a 3-6 éves gyermekek számára, képzett szakemberek vezetésével.
1989-ben nevezték ki Marton Sándornét – a II. sz. Összevont Óvoda tagóvoda-vezetőjét –óvodai szaktanácsadónak. A fővárosban elsőként, az országban másodikként vezette be a megfelelő testi fejlődés érdekében a Prevenciós Tartásjavító Programot. Ennek keretében felmérték a gyermekek hátizomerősségét, a mindennapos testnevelésbe beépítésre kerültek a fejlesztő gyakorlatok, és évente két méréssel ellenőrizték a fejlődés mértékét. 1991-ben a gyermekek hatékonyabb fejlesztésére mindkét Óvodában tornaszoba került kialakításra.
A rendszerváltás, a módszertani szabadság színesebbé tette az óvodák nevelési palettáit. 1991-től a gyermekek megismerhették a vallási történeteket, egyben felkeltve a szülők érdeklődését.
1993-tól sajnos csökkent a létszám, így felszabadult egy terem, ahol kialakításra került a kerületi báziskönyvtár – melyre szűkös anyagi keretek miatt csak lassú fejlődés volt jellemző.
1994-ben Kiss Dezsőné nyugdíjba vonulása után Marton Sándorné lett az óvoda vezetője,
folytatódhatott az egységes szakmai nevelőmunka.
Intézményünk mindig a partneri szemléletet helyezte előtérbe különösen a szülők felé. A szülők különböző rendezvényeken a gyermekkel együtt tölthettek egy-egy közös délutánt.
Ilyen ünnep volt az azóta hagyománnyá vált „Ovi buli” is, ami 1995 óta működik, mára már Baross Party néven szerveződik szülők, óvodapedagógusok részvételével. Óvodánk folyamatosan arra törekedett, hogy a gyermekekkel, a szülőkkel és az óvodaközösséggel jó együttműködést folytasson. Ennek érdekében alakult meg az „Óvodaszék” 1996-ban, melynek alapító tagja Perlaki Jenő akkori polgármester volt.
1997-ben a szülői közösség az óvodával együttműködve létrehozta a Kindergarten Alapítványt, mely arra szolgál, hogy az óvoda költségvetését meghaladó pedagógiai fejlesztő tevékenységeket, programokat finanszírozza, a gyermekek magasabb színvonalú ellátást kapjanak. A befolyt összegekből a játszó udvarok kerültek fejlesztésre, valamint ebből kerül finanszírozásra a nagyobb értékű sport és játszóeszközök is.
Jelentős eredményünk a Baross 79 óvodában működő Német Nemzetiségi nevelés, melynek kialakítását Marton Sándorné és a Német Kisebbségi Önkormányzat részéről Hertelendi – Härtlein Péter elnök segítették. A nyelvi feladatok kimunkálását néhai Lászlóné Ammer Klára nemzetiségi óvónő alapozta meg, az évek során bekapcsolódó kollégák nyitottak voltak nyelvi tudásuk fejlesztésére az eredményes nyelvi nevelőmunka érdekében.
A Baross 81. óvodában a szülői igényeket figyelembe véve 1989 őszétől az angol nyelvvel való ismerkedés került bevezetésre, melyet óvodapedagógusaink megfelelő nyelvi és módszertani végzettséggel vállaltak nyelviskola bekapcsolódásával.
Szakmai munkánkat a folyamatos önképzés jellemezte. Pedagógusaink szakvizsgát szereztek, többen elvégeztek prevenciós ismereteket bővítő képzéseket. A kollegák olyan továbbképzéseken vettek részt, amelyek hozzásegítették a nevelőközösséget a Comenius Minőségfejlesztési Programban való részvételhez, ennek eredményeként 2003-ban megszereztük a Partnerközpontú Intézmény elismerést.
A szülői igényeket szem előtt tartva az intézményben a helyi nevelési program célrendszeréhez igazodó tanfolyamok indultak, ilyen az ovi-foci, aerobik, a tenisz, balett és a több éves múltra visszatekintő ovi karate.
Óvodánkban 2004-ben jelentős személyi változások történtek; Marton Sándorné nyugdíjba vonulása után Szabó Gizella megbízással vette át az óvoda vezetését, majd sikeres pályázat után 2005- január 1.- től Bélteczkyné Szende Hilda kapott bizalmat a képviselőtestülettől.
Az ő irányításával 2005 júniusában a régi hagyományok értékeire építve ünnepelte meg az óvoda fennállásának 40. születésnapját. 2006-ban „10 év a német nemzetiségi nevelésért” címmel került megünneplésre a nemzetiségi nevelés 10. évfordulója, ami méltán volt elismerése a német nemzetiségi nevelés megkezdésének óvodánkban.
A J.E.K Helyi Nevelési Program többszöri átdolgozása, – a nemzetiségi nevelés színvonalának továbbfejlesztése, a „Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése” kiegészítő program megalkotása, – a minőségirányítás működtetése, a pedagógus és nevelést segítő dolgozók teljesítményértékelésének kidolgozása, működtetése, pedagógusok minősítése, mint szakmai feladatok nagymértékben emelték a nevelőközösség szakmai fejlődését.
2008/2009 nevelési évben a német nemzetiségi nevelés bővítése, és ugyanebben az évben új magyar gyermekcsoport beindítása igazi sikertörténete az óvodának.
Az óvoda pedagógiai programja kerületi szinten az egyik olyan pedagógiai program, melyben prioritást kap az egészséges életmódra nevelésen belüli tudatos mozgásfejlesztés. A preventív
tartásjavító projekt továbbfejlesztését az óvodapedagógusok módszertani megújulása, a gyógy-testnevelésfoglalkozások és a korszerű eszközrendszer garantálta. Az egészségfejlesztéshez hozzájárult a fenntartó által biztosított korcsolya és úszás program.
A német nemzetiségi nevelés, mint sajátos nevelési forma folyamatosan magas szinten valósult meg. Néhai Lászlóné Ammer Klára nemzetiségi munkaközösség vezető nevéhez fűződik a számtalan fellépés szervezése, óvodai, kerületi és regionális programon való szereplés, amit az óvodapedagógusok külföldi anyanyelvi környezetben megvalósuló fejlődése segítette elő. Partneri együttműködésünket a német nemzetiségi nevelés területén sikerült bővíteni a szakmai munka megújítása érdekében. 2010-ben a Móri Pitypang Óvodával, 2012-ben a Ceglédberceli Napsugár Óvodával kötöttünk együttműködési megállapodást.
A tehetséggondozás előtérbe kerülésével a „Hétszínvirág” akkreditált tehetségpontot hoztunk létre, ennek keretében az óvoda három tehetségműhelyt működtet a mai napig eredményesen.
A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény módosításai, a pedagógus életpálya modellhez kapcsolódó pedagógusminősítés új rendszerének, valamint a portfólió fogalmának és tartalmi elvárásának megismerése, olyan szakmai kihívások, melyek gyakorlati megvalósítása a nevelőtestület pedagógiai felkészültségét dicséri.
A Baross óvoda 2015-re kilenc gyermekcsoportra bővült, melyből négy német nemzetiségi nevelést folytat. A nemzetiségi csoportba vegyes életkorú gyermekek járnak, a nemzetiségi nevelésben a nyelv játékos elsajátítása mellett a német hagyományok megismerésére, gyermek közelivé tételére, valamint a hagyományok átörökítésére helyezzük a hangsúlyt.
A tagóvodánkban a képességek fejlesztést áthatja a magyar hagyományőrzés, a magyar zenei, irodalmi értékek, a magyarságtudatot a szülőföldhöz való kötődést erősítik a gyermekek nevelésében. A kézműves tevékenységekben a népi kismesterségekkel ismertetjük meg óvodásainkat.
Nagy örömünkre szolgált, hogy 2014-ben a Baross 81 óvoda homlokzatának felújításával az óvoda új arculatot kapott és 2015-re az 50 éves születésnapra a 79-es óvoda is.
A nevelőtestületbe az elmúlt években több új kolléga érkezett. Legfontosabb feladatunk volt az óvoda fél évszázados múltjára építve a közösség további formálása, az óvoda értékeinek átadása annak érdekében, hogy az óvoda továbbra is szakmailag kiteljesedve, magas színvonalon nevelje a gyermekeket, és a kerület óvodái között előkelő helyét megőrizze.
Láng Krisztina
tagintézmény igazgató
